Érzelmi-és viselkedészavarok a születési ábrában

        A minap az asztrológiai csoportomban felmerült, hogy bizonyos (kisebb-nagyobb) érzelmi-és / vagy viselkedészavarokat hogyan lehet felismerni egy születési ábrában. Ez egy borzasztó kényes kérdés és kihangsúlyoztam, hogy ezeket a témákat nem érdemes „túrni” egy képletben, mert egyrészt a diagnosztizálás nem tartozik az asztrológusi kompetenciába, másrészt számos aspektus utalhat (de csak utalhat!) a zavarokra, amit nem biztos, hogy a szülött meg is él (mert kiváltja más analógiákkal, akár sokkal magasabb szintűekkel). Fontos tényező továbbá, hogy az érzelmi-és viselkedészavarok egyfajta válasz a környezeti történésekre, tehát okozatok, s nem okok, ebből adódóan ennek kutatása a képleben olyan, mintha a probléma felszínét kapargatnánk. Az okot kell megtalálni tehát, ami sok esetben igen komplex, s nem biztos, hogy az asztrológusi kompetenciába belefér.

Meghatározás: Az érzelmi- és viselkedészavarok (Emotional and Behavioral Difficulties, EBD) kifejezést a szakirodalom gyűjtőfogalomként használja az érzelmi zavarok (ED) és a viselkedészavarok (BD) tünet együttesre egyaránt, hiszen a hangulatbeli változások és a cselekvésbeli változások nagyon gyakran együtt jelennek meg.

        A különböző pszichológiai irányzatokon belül az érzelmi-és viselkedészavarok okaival több modell is foglalkozik. Ebben az írásban bemutatok néhányat ezek közül, így képet kaphatunk arról, milyen összetett is az érzelmi-és viselkedészavarok okainak feltárása mind pszichológiai, mind pedig asztrológiai szempontból. A különböző modelleket ugyan az asztrológiai analógiák mentén párhuzamba lehet állítani, de így is fogjuk látni, hogy mi mindent kellene figyelembe vennünk egy-egy érzelmi vagy viselkedésprobléma megértésekor.

      A modellek  biológiai, pszichodinamikus, behaviorista, kognitív, humanisztikus-egzisztenciális és szociokulturális  megközelítésűek.

        Minden pszichológiai modellben a prediszponáló, a kiváltó és a fenntartó tényező különböző hangsúllyal van jelen.

    A pszichológiai modellek nem zárják ki egymást, sőt gyakran összeegyeztethetők egymással, így a kóros viselkedésformák megértéséhez együttesen alkalmazzák a biológiai, a pszichológiai és a szociokulturális módszereket.

1.) Biológiai modellek:

        Az emberi működés biológiai folyamatát vizsgálják. Elméletük szerint a pszichés rendellenességek oka az agy anatómiai és biokémiai zavaraira vezethető vissza. Fontos a neurotranszmitterek (pl. noradrenalin, szerotonin, dopamin) szerepe. Némely neurológiai  deficit genetikai meghatározottságú, de kialakulhat pre, peri vagy posztnatális időszakban is teratogén (károsító) tényezők hatására. A diszfunkcionális viselkedés további oka lehet még koponyasérülés eredménye (akár baleset, vagy agyvérzés következtében) vagy a neuronok közötti diszfunkcionális üzenet-továbbítás is.

Asztrológiai megközelítésből: Főként 1., 2., és 4. ház és házurak vizsgálata, illetve személyi jelölők, úgy mint Nap, Asc, Asc ura, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars helyzete, fszgei ill. Szaturnusz vizsgálata.

2.) Pszichodinamikus modell:

        Freud elmélete szerint a személyiséget három nagy központi erő formálja, illetve ezek alkotják magát a személyiséget, ezek az id (én), ego és szuperego. A személyiség három része gyakran kerül konfliktusba egymással, de jó esetben ezek között stabil és elfogadható kompromisszumok születnek. Az elmélet szerint amikor egy konfliktus feloldhatatlan ellentétbe torkollik, akkor válik az ember működése diszfunkcionálissá, illetve bármely rész működési deficitje (vagy túlműködése) pszichés problémákhoz vezethet.

Asztrológiai megközelítésből: Magam is – részben – ezzel dolgozom. A személyi jelölők egyensúlytalansága vagy egy-egy személyiségjelölő túlzott szerepe a karakteren belül, azzal a különbséggel, hogy itt nem 3 karaktert / személyiségjelölőt veszek alapul, hanem minimum hetet (Nap, Asc, Asc ura, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars) – igen nehéz feladat egy konzultáció alatt a karakterek helyes vagy helytelen (túlzott) működését feltérképezni, hacsak a kliens nem állandó vagy visszatérő problémával jön, amit a beszélgetés során tudok viszonyítani a születési ábrához, ezáltal meghatározni, hogy az adott probléma melyik jelölőhöz köthető.

3.) Tárgykapcsolat-elmélet:

        Minden ember életében van meghatározó kapcsolat, a legfőbb a szülőkkel való viszony. A tárgykapcsolat kifejezésben a „tárgy”, a másik személyt jelöli. A tárgy-kapcsolat elméletek tehát a tárgyra irányuló kötelékekkel foglalkoznak. A korai gyermekkorban kialakult kötődés, meghatározza hogyan fogunk viszonyulni a körülöttünk élő emberekhez. A kapcsolatban fontos az én-élmény és a koherens self megélése, olyan kapcsolat kell, ahol a valódi énünket nyújthatjuk, és megfelel a reprezentációknak.

Asztrológiai megközelítésből: Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, 4. ház, 4. házúr vizsgálata + Szaturnusz, 10. ház és 10. házúr vizsgálata és az ezek között fennálló fényszögkapcsolatok.

4.) Behaviorista modell

        A behaviorista modell a tanulás alapelveiből indul ki. A kondicionálás három formája, a klasszikus, az operáns kondicionálás, ill. modellkövetés — felelős a normális és diszfunkcionális viselkedés (így az érzelmek kifejezése is) kialakításáért.

            a) A klasszikus kondicionálás során időbeli asszociációkat sajátítunk el, pl. a félelem megtanulása (lsd. Watson kísérletét             a kis Alberttel és a patkánnyal)

            b) Az operáns kondicionálás során az emberek vagy az állatok azért sajátítanak el bizonyos viselkedésformákat, mert azt             a környezetükből megerősítik

            c) A modellkövetés során a kondicionálás megfigyelés és utánzás segítségével történik.

Asztrológiai megközelítésből: Nap, Hold, Asc, Asc. ura, Merkúr, Vénusz, Mars, Szaturnusz helyzetei + 3.,4.,6.,7.,11. házak, házurak és ezek kapcsolódásai.

5.) Kognitív modell

        Beck és Ellis kognitív elmélete szerint ahhoz, hogy megértsük az emberi viselkedést, ismernünk kell a gondolkodás folyamatait és tartalmát. Elgondulásuk az, hogy a diszfunkcionális működések hátterében kognitív problémák állnak, pl. magunkra vagy másokra nézve téves sémákat alakítunk ki.

            a)  Irracionális alapfelvetések: az előítéletek rontják a boldogság és a siker lehetőségét.

            b) Automatikus, sajátos (nyugtalanító) gondolatok eláraszthatják és negatívan befolyásolhatják az emberi működést

           c)  Illogikus gondolkodás:  Beck szerint egyes emberek önmarcangoló patologikus gondolkodással rendelkeznek saját                      magukról. A gondolkodást jellemzi a túláltalánosítás és a szelektív észlelés.

           A kognitív terápiák a téves gondolatok és gondolkodási folyamatok felismerésében és és azok átalakításában segítenek. Cél a torz gondolatok, diszfunkcionális hiedelmek és hibás információ feldolgozási folyamatok azonosítása, adaptív sémák tanulása, maladaptívak (rosszul alkalmazkodók) csökkentése, megszüntetése.

Asztrológiai megközelítésből: Főként Merkúr, Uránusz, Neptun, Plútó és 3., 7. ház és házurak helyzete, illetve ezek kapcsolódásai. Vizsgálható még az a ház vagy személyi jelölő helyzete is, ami az észlelésre vonatkozik a konzultáción belül.

6.) Kelly személyes konstruktumok elmélete:         

         Szintén kognitív megközelítés. Célja azon dimenziók megértése és felfedezése, melynek segítségével az emberek önmagukat és az őket körülvevő világot értelmezik, ezek a dimenziók az ún. személyes konstruktumok. A diszfunkcionális viselkedés úgy alakul ki, hogy a konstruktumok nem megfelelően működnek, az eseményeket úgy értelmezzük, hogy megfeleljenek a konstruktumoknak (torzítunk).

Asztrológiai megközelítésből: Nap, Hold, Asc, Asc ura, Merkúr, Vénusz, Mars, Neptun, Plútó helyzete, de főként 1.,7. ház, házurak vizsgálata.

7.) Humanisztikus-egzisztencialista modell

        A humanisztikus-egzisztencialista modell azt az elvet vallja, hogy az ember képes az önaktualizációra (Rogers), ki tudja alakítani saját boldogságát, fel tudja ismerni az értékeit, szükségleteit (Gestalt-megközelítés) és tudja irányítani a maga életét, értelemmel tudja azt feltölteni (Egzisztencialista-modell). A diszfunkcionális érzelmek és viselkedés az egyén individualitásának korlátozásakor jön létre, illetve bizonyos tekintetben akkor, ha az egyén az életével és döntéseivel kapcsolatban nem vállalja a felelősséget.

Asztrológiai megközelítésből: Főként Nap, Asc, Asc ura és Szaturnusz, illetve 1., 2. és 5. ház és házurak vizsgálata

8.) Szociokulturális modell:

            A szociokulturális elméletek egy része a családi szerkezetet és a családban jelen lévő kommunikációs stratégiát és stílust tartják fontosnak. Ezek belső szabályai és a kommunikációs mintázatok meghatározók az egyén viselkedésére. Baumrind szerint meghatározó továbbá a nevelési stílus is. A szociálpszichológia, mint kutatási terület konkrétan vizsgálja az is, hogy az egyének hogyan hatnak egymásra, illetve hogy egy csoport hogyan hat az egyén viselkedésére (Sokan láttuk pl. a Legyek ura c. filmet).  A szocio-kulturális modell továbbá vizsgálja a társadalmak egyéni sajátosságait és azok hatásait az emberi viselkedésre.

Asztrológiai megközelítésből: A már fent felsorolt személyi jelölőkön kívül vizsgálandó a Szaturnusz helyzete, a  4., 7., 10., 11. házak, házurak vizsgálata és azok kapcsolódásai

Ajánlott irodalom:

Comer, R.J. (2005). A lélek betegségei, pszichopatológia. Osiris Kiadó, Budapest

Okl. asztrológus

2018. július